Az IMEI kapujában

 

 Móczár Dóra és Gárgyán Renáta tagjaink írása

Március 2-án az Egyesületünk az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben tett látogatást.

Az intézetet 119 éve a kényszergyógykezelés végrehajtására hozták létre. Speciális egészségügyi tevékenységet végez, melyben ötvöződik a büntetés-végrehajtási tevékenység és a pszichiátriai gyógykezelés.

Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

Az IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén belül helyezkedik el és három épületből áll, befogadóképessége 311 fő. Az I. épület három pszichiátriai rehabilitációs osztályán a kényszergyógykezelésre, ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt férfi és női betegek, valamint a kóros elmeállapotú elítéltek gyógykezelése történik. A II. épület ad helyet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak pszichiátriai és neurológiai kivizsgálására és ellátására, az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelésére, a korlátozott beszámítási képességű, valamint a személyiségzavarban szenvedő fogvatartottak kivizsgálására és gyógyítására. Az IMEI III. épületében kizárólag kényszergyógykezelésre utalt betegeket helyezzük el.

A Pro Jure tagjai az IMEI előtt

Belépőrendszer

Mikor megérkeztünk, egy zsilipkapus beléptető rendszer fogadott bennünket. A telefonok, pendrive-ok, elektronikus eszközök elzárásam, illetve a táskák és jómagunk átvilágítása után beértünk egy hosszú folyosóra. Itt ugyan nem voltak fogvatartottak, csak irodák és egyéb adminisztratív célt szolgáló helyiségek. Ebben az épületben nem tartózkodtunk sokat, hiszen csak keresztülmentünk rajta, majd az udvaron át elértünk egy hátrébb fekvő épületegyütteshez.

Kertfelújítás, sütögetés, fiatal lányok

Ekkor már mindenkiben felfokozódott a kíváncsiság, és csak néztünk mindenfelé, mintha a szemünk minden ott található dolgot meg akart volna jegyezni. Ám ekkor Minkolényi Mária, aki körbevezetett minket, még az épület történetéről és a fogvatartottak ottani tevékenységéről mesélt nekünk. Például közös kertfelújításról, sütögetésről és egyéb közösségépítő tevékenységekről. Ezek után elérkezett a mindenki által izgalommal és talán egy kis szorongással várt látogatás. A női osztályon kezdtük, ahol belépve egy nagyobb folyosót pillanthattunk meg, melyből szobák nyíltak, és melynek jobb oldali részén székek, asztalok voltak kipakolva, ahol minden szemrebbenés nélkül néhány beteg foglalatoskodott. Nem voltak elzárva, hanem ott a közvetlen közelünkben tartózkodhattak. Természetesen ők nem jelentettek ránk nézve semmilyen fenyegetést. Volt, aki fel sem nézett az asztalról és voltak (elég sokan) akik udvariasan köszöntek mikor megláttak minket. A helyiség tele volt rajzokkal, amiket valószínűleg ők készítettek. Egy kicsit hasonlított egy gyermekkorház belső teréhez. A fogvatartottak nagy része elég idős volt, ám néhány fiatalabb lányt is láthattunk. Itt megálltunk kicsit beszélgetni, beláttunk a szobákba, ahol, mint a kórházban, ágyak voltak elhelyezve. Néhányan csak ültek az ágyon maguk elé meredve, néhányan folyamatosan sétáltak, de voltak olyanok, akik érdeklődve jöttek el mellettünk. Itt sok időt töltöttünk és rengeteg kérdésünk volt.

Az IMEI belülről

Sokkal több férfi volt

A termet elhagyva felmentünk a második emeletre, ahol a férfi fogvatartottak ebédidejébe csöppentünk. Belépve az ajtón egy sokkal nagyobb teret, folyosót láttunk, valamint sokkal többen voltak, mint a nők. Az ő korosztályuk már szélesebb skálán mozgott, hiszen a 20-22 évestől kezdve az idősebbekig ültek ott a betegek. Szintén illedelmesen köszöntek nekünk, és szintén nem voltak rácsok mögé zárva. (Igazából rácsok csak az ablakokon voltak). Itt találkoztunk olyan emberekkel, akik szellemileg visszamaradottak, így nem igazán tudtak kommunikálni, a földet nézték és nagyon lassan sétálgattak a folyosón. Viszont több szobát belülről is megnézhettünk, és az egyikben igen hosszasan elbeszélgettünk egy-két fogvatartottal, teljesen kötetlenül. Akivel az én csoportom beszélt, emberölésért került be ide, mely tény eléggé meghökkentő lehet, de szeretném hozzátenni, hogy minket semmilyen veszély nem fenyegetett sem ekkor, sem az egész látogatás során. Ez a férfi teljesen őszintén beszélt nekünk arról is, hogy mi történt vele, mik a további tervei, és hogyan folytatná az életét. Itt rengeteg időt eltöltöttünk, hiszen több szobában is jártunk, több emberrel is beszélgettünk, amely izgatott, de nem stresszes hangulatban telt.

Jobban ismerte a Btk.-t, mint többünk

Továbbá találkozhattunk híresebb emberekkel is, például becenevén szólítva Batmannel, akinek több száz peres ügye van függőben, hiszen mindig feljelenti azokat, akik szerinte igazságtalan részét képzik a rendszernek, legyen az egy bíró, vagy akárki, és aki úgy ismeri a Btk. rendelkezéseit, mint ahogy sokan közülünk nem. Mária mindenhol ott volt és csak mesélt nekünk. Látszott rajta, hogy elhivatottnak érzi magát, hogy segítsen azokon, akik ide kerültek. Az egész látogatásunk a vártnál hosszabb ideig tartott, viszont annál jobb hangulatban telt. Továbbá, ami a joghallgatókat is érinti, megemlítette nekünk, hogy az IMEI-ben is tölthetjük gyakornoki időnket. (Noha nem fogvatartottként, hanem gyakorlati idejét töltő joghallgatóként).

Felejthetetlen volt mindannyiunk számára, hiszen testközelből érzékelhettük, hogy milyen bent az élet, milyenek a betegek, hogyan viselkednek másokkal és egymással, valamint milyen körülmények közt élnek.

 

Forrás: www.bv.gov.hu

Borítókép by Elijah Hiett on Unsplash

Batman by Serge Kutuzov on Unsplash