A holnap ügyvédjei

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született egyik tagunk, Balogh Ivett tollából.

Szerző: Balogh Ivett
A mesterséges intelligencia hatása az ügyvédi szakmára

Amikor egy szakma már több mint 2000 éve töretlenül fennmarad elengedhetetlenül változásokon esik át. A jog önmagában, mindig is egy társadalmi reakcióra adott válasz. A társadalommal együtt kellett finomra hangolni intézményeit. Nem meglepő, hogy a szakmának is fel kellett venni a mai világ rohamos tempóját. A számítógépek és az internet megalkotásával, és azok a mindennapi életbe történő integrálásával új lehetősége nyíltak meg számunkra. Ezeknek a változásoknak köszönhetően teljesen átformálásra került a jogászi szakma. Mára már szinte elengedhetetlen egy ügyvéd számára, hogy rendelkezzen az alapvető Windows felhasználói tudással. Azonban lehetséges, hogy a következő technológiai lépcsőfok teljesen kiiktatja az emberi tényezőt?

A haladás megfigyelhető az új eljárási törvényekben. Az elektronikus keresetbenyújtás, és az ügyfélkapu jelentőségének tudatos növelésével. Azonban most még a két új rendszer összeolvadásának határán vagyunk. Még látható a papíralapú okiratok preferálása, azonban a két okirati típus összeolvadásának lehetünk tanúi azonban hamarosan. Termesztésen ez megkövetel egy olyan hitelesítési folyamatot, amely mindenki számára elérhető és könnyen használható. Itt kaphat újból szerepet a mesterséges intelligencia. Képzeljük csak el azt az ingatlan adásvételi szerződést, ahol egyetlen tollvonás sem fog történni. A mesterséges intelligenciával megvalósíthatunk egy olyan közhiteles real-time nyilvántartás , amely nem fog igényelni átvezetési időt, vagy bonyolult beadványokat. Az adminisztrációs feladatok tömkelege helyett az ügylet azonnal végbe mehet. (Pontosan ugyan úgy, ahogy egy okos szerződés esetén. Az ilyen fajta szerződése lényege, hogy az ügylet a megkötésének pillanatában végbe megy. A tranzakciók egyidejűleg teljesülnek.) Akkor ez azt fogja jelenteni, hogy nem lesz bonyolultabb ingatlant venni, mint online rendelni? Vagy esetleg lesz rá egy app? Akkor minek kell hozzá majd ügyvéd? Minden egyes adásvételi szerződés egyéni, így nehezen tehetjük bele egy applikációba. Azonban nem kizárható, hogy a jövőben meggyorsulhat a folyamat.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az emberek általánosságban nincsenek tisztában a mesterséges intelligencia fogálmával. Ezt a fogalmi zavart két fő probléma okozza. A mesterséges intelligencia szerteágazó felhasználhatósága és folyamatosan változó struktúrája. Valamint a filmipar által tévesen használt, de a köznyelvben megmaradt kifejezés miatt. El kell választanunk az emberiség elpusztítására készülő mesterséges tudattal rendelkező robotokat, valamint a mesterséges intelligenciát. A tudomány jelen állása szerint a mesterséges tudatot jelenleg csak filozófia oldalról közelíthetjük csak meg.
A mesterséges intelligencia (MI) és a robotok nem igazán a 20. század szülötte. Az emberiséget folyamatosan izgatta az a tény, hogy a saját maga képére alkothasson. Az ókori görög embert is foglalkoztatta az ember által alkotott önműködő gép. A zsidó kultúrában a 16. században jelent meg a Gólem legendája, amely a prágai gettóban tevékenykedő rabbi misztikus úton lehelt életet az agyagból készült emberszerű tárgyba. Viszont napjainkban a mesterséges intelligencia az ajtónkban kopogtat. Ezért égetően fontos egy jogilag releváns, és nemzetközileg is elfogadott fogalom megalkotása.

A mesterséges intelligencia fogalma meghatározásának első problémája az, hogy külön tisztáznunk kell, hogy mi is az az intelligencia. Többféle szempontból is megközelíthetjük. Az intelligencia egy komplex több elemből felépülő, az információ felfogásának és észlelésének képessége. Elsődleges célja a jövőbeni adaptív magatartás adott környezetre alkalmazhatósága. Az ilyen előrelátó gondolkodás egyedül az embernél figyelhető meg, ahol egy előre meg nem határozott elérése érdekében is képes dönteni. Az MI hatalmas előnye, hogy képes hihetetlen rövid időn belül információt feldolgozni, és azokból következtetéseket levonni (Kvázi tapasztalatot szerezni). Ennek egyik legmutatósabb példája, hogy 2017-ben a Google Alpha Zero MI-je csupán pár óra alatt nulla szintről sakknagymesteri szintre fejlesztette játékát. Ilyen teljesítmények mellett valóban nem lehet eltekinteni a mesterséges intelligencia sikereitől. Az Európai Unió Gazdasági és Szociális bizottsága úgy gondolja, 2025-re meghaladhatja a 38,8 milliárdot az MI piaci forgalma. BridghtEdge 2018-ban elvégezett tanulmánya alapján pedig megállapítható, hogy a következő nagypiaci trend a fogyasztóknak termékek személyre szabást követően (29%) a mesterséges intelligencia (26%).

Az általam legátfogóbbnak tartott fogalom Klein Tamástól és Tóth Andrástól származik. „A mesterséges intelligenciának olyan mesterségesen létrehozott gépi rendszeren futó program keretei között érvényesülő, nem emberi tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük, amelynek célja, hogy olyan rendszereket működtessen, amelyek önálló emberi közrehatástól független döntésre képesek, és ezáltal képesek kiváltani az egy munkafolyamatok emberi elemeit.” Az emberiségnek a pattintott kő óta az volt a célja, hogy egyszerűbben könnyebben lehessen munkát végezni. Mi is könnyebb annál, ha nem nekünk kell csinálni? Ámbár – véleményem szerint – a mesterséges intelligencia nem az ügyvédi munkát fogja lecserélni. Úgy vélem, hogy felhasználásra fog kerülni a jogi munka során, azonban nem fogja leváltani, mert tévesen gondolkodunk a mesterséges intelligenciáról. Mára az algoritmusok bonyolultsága miatt nem lehet számunkra érthető módon lekövetni egy MI döntésének ábráját. Azonban ez még nem azt jelenti, hogy döntéseikben megjelenne a szabad mérlegelés, amely egy ügyvédnek rendelkezésére áll. Minél bonyolultabb egy algoritmus annál jobban a döntés illúziójában ringatjuk magunkat. Pedig pontosan az ellenkezője áll fenn. Kötve vannak az megalkotójuk által lefektetett szabályokhoz, valamint az öntanulásuk folyamán elért eredményeihez.

Egyre több a jog területen működő MI-ről tudunk beszélni, főként egyelőre az angolszász területeken. A legismertebbek a ROSS csődeljárással lefolytatásának elősegítésére megalkotott MI. Az elmondások szerint ugyan beszélgetéseket lehet vele folytatni, mint egyik kollégánkkal a csődeljárással kapcsolatban. A másik híres már széleskörűen elterjedt MI a Lex Machina. Az algoritmus képes arra, hogy a felhasználó számára az ügyével kapcsolatban elemzést végezzen. A felek, a bíró és a tárgy megnevezését követően képes a születendő döntéshez egy megközelítő eredményt adni, akár stratégia javaslatot is kérhetünk tőle. Véleményem szerint az ilyen fajta algoritmusok alkalmazásával vigyáznunk kell könnyen tévedhetünk a prejudikáció ingoványos terepére. Azonban is lehetséges, hogy visszajuttat az ügyvédség gyökereihez, ahol a bonyolult jogszabályok tengerében a tényállást nem kellett kifacsarni.

Megítélésem szerint a jogi pályán az ügyvédi szakma fogja a legtöbbet kamatoztatni a mesterséges intelligenciát. A mai piaci viszonyokban a legköltséghatékonyabban, és gyorsabban dolgozó ügyvédi iroda tudja ellátni a legtöbb ügyfelet. Ezen ügyek nagy része kis pertárgy értékű rutin ügy, amelyeknél nagy jogi megítélésre nincs szükség Pl.: egy gazdasági társaság felügyelő bizottság változásának bejegyzésre. Ezt a folyamatot a jövőben talán már képes lesz egy automatizált MI végezni. Hasonló elemet miatt sikeres az okosszerződés koncepciója. Ez miért jó egy ügyvédi irodának? Egy ilyen mesterséges intelligencia akár 0-24 órában is tud dolgozni. Nem beteg, és nem kér szabadságot. Tehermentesítve az ügyvédjelölteket, gyakornokokat, akik ezáltal nagyobb szerepet tudnak vállalni a ténylegesen jogi megítélést igénylő ügyekben. Valamint ez az jelenti, hogy akár akkor is ügyeket zárnak le, amíg ők alszanak. A reggeli kávézás közben pedig nyugtázhatják, hogy az ügy megoldásra került. Természetesen egy ilyen mesterséges intelligencia előállítása erőforrásokat vesz igénybe. (IT rendszer kialakítása, adatbázis létrehozása, folyamatos karbantartás) Véleményem szerint két véglet lehetséges: az egyik, hogy minden iroda saját magának hozz létre és tart fent ilyen MI-t. Ezzel az a gond, hogy hihetetlenül költséges lesz, és az adatbázis mérete miatt kizárólag csak a nagyobb ügyvédi irodák tudják majd megengedni maguknak. Az tud előnyösebb piaci helyzetbe kerülni, akinek „tanultabb” a mesterséges intelligenciája. A másik megoldás, és meglátásom szerint, jobban a társadalom javát tudja szolgálni az egy harmadik cég által közös használatrabiztosított mesterséges intelligencia, amelyért az irodák havi/éves díjat fizetnek, ezáltal kiküszöbölve a fenntartási költségesek és „tanultabb” MI problémáját. Természetesen itt szigorúan lefektet IP szabályzatok, és biztonsági szabályzatok keretében valósulhat meg. Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága véleményében szintén meghatározta, hogy mindezeket az emberiség szolgálatában kell állítani. E célnak égisze alatt kell létrehozni minden egyes MI-t. A jövőben várható közös etikai kódex kidolgozása is.

Összességében azt mondhatjuk el, hogy a jogász szakmára a jelenlegi technológia forradalom miatt változás vár a közel jövőben. Eltűnéséről nem beszélhetünk hiszen nem szabad megfeledkezni az ügyfél-ügyvéd személyes kapcsolatának fontosságáról. Az emberek az ügyeikkel általában már kiszolgáltotthelyzetükben fordulnak ügyvédhez. Így elvárható egy empatikus, segítőkész magatartás az ügyvédektől. Valamint az ügyvédi kreativitásról, amely egyes esetekben egy teljesen más fényben tudja megvilágítani az ügyet. Ezeket jelenleg még egy algoritmus sem tudja helyettesíteni. Viszont ezen elemek a rutin ügyekben eltörpülnek, amelyeket gyakran ügyvédjelöltek és a jogi asszisztensek végeznek. Az ő munkaköreik nagy részét egy MI a közel jövőben eltudja majd látni. E miatt még erősebbé válthat a már így hatalmas verseny a munkaerőpiacon. A megoldás ennek megakadályozására az egyetemi oktatás gyakorlati központúvá tétele, vagy lehetséges duális képzési tervek megalkotása.

A kérdések, amelyeket körbe jártam, csak újabb kérdéseket szülnek. Az, hogy a mesterséges intelligencia alanyai vagy éppen tárgyai lesznek a közel jövő jogviszonyainak még válaszra vár. Azonban bizalomra ad okot, hogy az Európai Unió mindezeket felismerte. Célként tűzte ki, hogy tisztázzák a körülményeit az e-személyiség felállításának, a nyilvántartás vezetésének megoldását. Milyen megközelítés fog végül érvényesülni az csak mi kezünkben van. Lehetséges, hogy egy olyan koncepció fog megvalósulni, amelynek alapját a római jog rabszolga rendszer nyújtja. Viszont semmi nem állít meg minket, hogy egy teljesen új jogintézményt hozzunk létre.

Photo by Aaron Burden on Unsplash