Időpont
Date(s) - 2018.04.04
17:00 - 20:00
Helyszín
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kategóriák
A világégés legfőbb felelőseinek tartott náci háborús bűnösök felelősségre vonását Nürnbergben létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék folytatta le. A híres nürnbergi per 1945. november 20-án vette kezdetét, melynek során 24 vádlott bűnösségéről döntöttek, akik mind a legyőzött Németország katonai, politikai vagy gazdasági vezetői közül kerültek ki. A vádlottakat, többek között, béke és, emberiség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel vádolták. A nürnbergi törvényszék a győztes nagyhatalmak ideológiai összeütközésektől nem mentes együttműködésre épült.A per jogfejlődésre gyakorolt hatása is igen jelentős, hiszen a nemzetközi büntetőjog alapelveivé vált szabályokat is ekkor alkották meg.
És végül egy képrejtvény
Joachim von Ribbentrop
Birodalmi külügyminiszter, a neve leginkább a szovjetekkel megkötött paktumról ismert, melynek titkos záradékában a két nagyhatalom érdekszférákra osztotta fel egymás között Európa keleti részét. Részt vett a “végső megoldás” kialakításában, és fontos szerepe volt Magyarország háborúból való kiugrásának megakadályozásában is.
Nürnbergben bűnösnek találták mind a 4 fő vádpontban és kötél általi halálra ítélték.
Hermann Göring
Az I. világháborúban sikeres vadászpilóta volt, majd később a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka lett. A Harmadik Birodalom egyik legfőbb politikai és katonai vezetője volt, akit Hitler többször is az örökösének nevezett.
Göring volt a nürnbergi per vádlottjai közül a “legnagyobb hal”. Őt szintén mind a négy vádpontban bűnösnek találták, és kötél általi halálra ítélték. Azonban ezt megalázónak érezte, ezért néhány órával a kivégzése előtt ciánkapszulát vett be, és öngyilkos lett.